Sziasztok, kellemes, boldogságban és ajándékokban gazdag karácsonyt mindenkinek! Szép hosszú üdvözlés, na mindegy.
Végre elérkezett a téli szünet, és volt alkalmam befejezni a már igencsak esedékessé vált I Remember You-t. Ez az első sorozatvélemény (vélemény, nem kritika) a blogon, és remélem elnyeri a tetszéseteket.
Ismertető: Lee Hyun gyermekként öccsével, Minnel és kriminálpszichológus apjával él együtt. Korosztályához mérten zseni, sokkal érettebb, mint a társai. Édesapja Lee Joon Young esetével foglalkozik, egy furcsa sorozatgyilkossággal. Azonban egy nap, a rendőrörsön Hyun, a fiatal zseni, és Joon Young, a bűnöző lángelme találkoznak.
A fiúk édesapja fél attól, hogy idősebbik gyermeke is olyan pszichopatává válhat, mint a bűnöző, ezért a pincébe zárva elkülöníti a világtól.Végül Lee Joon Young megöli a férfit és elrabolja annak kisöccsét, Mint. Hyun felnővén professzionális profilozó tanácsadóvá válik, és a sors végül Cha Ji An, és nyomozócsoportja mellé sodorja, ahol súlyosabbnál súlyosabb bűneseteket kell együtt megoldaniuk.
Véleményem:
Elég nagy elvárásokkal álltam neki a sorozatnak, már csak a szereplőgárdát tekintve is. Seo In Guk a Master's Sun óta a kedvenc színészeim közé tartozott, reméltem, hogy nem fog csalódást okozni. Park Bo Gumról már sokat hallottam, csupa jót, és őszinte leszek, nagyon megszerettem mind a játékát, mind a karaktert, akit alakított. Choi Won Young pedig... Hát, ha valaki figyeli a facebook profilomat, láthatta, hogy levett a lábamról. Nem nevezném olyan tipikusan helyes férfinak, inkább csak kellemes a karaktere, és valahogy nagyon beleillik minden szerepbe, amit kap: A gyászoló apa (Hwarang), a titkár (Kill Me Heal Me) és most az orvosszakértő... Annyira zseniálisan játszott, hogy nem tudtam nem észrevenni.
A történet nagyon szépen fel lett építve, fokozatosan tudtunk meg mindent a szereplőkről, az élettörténetükről, nem volt egyszerre sok információ. A karaktereknek megvoltak a személyiségeik, az indokaik, amivel a cselekedeteiket tudták magyarázni. A múltat és az emlékeket, amiket Hyun elvesztett, nem egyszerre nyomták az orrunk elé, hanem apránként,
Viszont amit nem értettem: Miért kellett az utolsó előtti részben odanyomniuk elénk egy teljesen felesleges szerelmi vallomást a nyomozócsapat vezetőjétől? Lényegtelen volt, amiről mindenki tudott, de senki sem vette figyelembe, elvégre semmi szerepe nem volt a cselekmény szempontjából. Nem vitte előrébb, sem hátrébb azt, csak úgy... Volt. Talán ezt tudnám egyetlen negatív dologként felhozni az egészben.
Kedvenc szereplőm: Lee Joon Ho (orvosszakértő)
Kedvenc jelenetem: Mindegyik, amelyikben ott volt Min
Pontszám: 10/9
Mégegyszer áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok minden olvasómnak! Szeretlek titeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése